Szolnokon találkozik Pettenkofennel, e minden magyarnál magyarabb osztrákkal. E találkozás úgyszólván teljesen elmossa Párizs emlékeit. Színes foltokká csattan széjjel minden forma. Értékesnél értékesebb alkotások kerültek ki ez időben műhelyéből. Bensőséges, spontán lírizmussal átszőtt mestermunkák, a meghatódás, a természet odaadó szeretetének termékei. Intim képek, a legtöbbnek mérete is alig haladja meg egy jókora fóliáns fedelének nagyságát. Hogy mily erős festői érzés irányította őt munkájában, arra kitűnő példát szolgáltat a Tatárjárás után című képe. Ez akkor festődött, amikor a lokálszínek tarkaságában tobzódó jelmezetes történelmi festés volt az uralkodó márka. Ő kiküszöbölt képeiből minden romantikát, zsánerszerű, időhöz kötött esetlegességet. A történelem levegője, a nagy dúlást követő depresszió borongása lebeg a figurák felett, a barna avaron, tompa égen, nem érezte szükségét annak, hogy színpadi népséggel töltse meg a teret. Képei egyre világosabbak és színesebbek. Mesteri biztonsággal helyezi egymás mellé és hangolja össze a kisvárosi élet figuráit.
Magyar Lányok 1927. január-december [antikvár] Ádám Éva, Andersen György, Angelotti Mária, Barkász Lajos, Bársony István, Báthory Gábor, Beczássy Judit, Benedek Elek, Benedek Rózsi, Bónyi Adorján, Csapó Gyuláné, Csathó Kálmán, Dánielné Lengyel Laura, Deák-Ébner Lajos, Dömötör István, Endrődi Béla, Erdős János, Farkas Imre, Fehér Lídia, Feleki Sándor, Gaal Mózes, Glatz Oszkár, Györgyi Alajos, Hegyaljai Kiss Géza, Horváth Margit, Ifj. Krúdy Gyula, Jeszenszkyné T. Irén, Karácsonyi Márta, Kardos Árpád, Klimkó Lászlóné, Kosáryné Réz Lola, Krúdy Gyula, Krüzselyi Erzsébet, László Fülöp, Móra László, Munkácsy Mihály, Paál László, Paczka Ferenc, Pogány Elza, Pósa Lajosné, Radó Antal, Ráskay Béla, Scossa Dezső, Spanyolné Tutsek Margit, Sz. Solymos Bea, Szabó Mária, Szathmáry István, Szeleczky Zoltán, Szentgyörgyi Czeke Vilma, T. Hallósy Márta, Tábori Piroska, Terescsényi György, V. Sipos Ida, Vályi Nagy Géza, Vándor Iván, Varságh János, Vastagh Géza, Z. Tábori Piroska Szállítás: 3-7 munkanap Antikvár Magyar Lányok 1927.
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1970, 7-8. oldal
Paál László barátsága az új látást jelentette s a müncheni műtermi zártság után a tágas természet ezer színét-fényét adta a fiatal festőnek. S minthogy nemcsak fiatalabb volt a melankolikus Paálnál, de temperamentuma is különbözött az övétől, képei - átmeneti hatás után - színesebb és rajzosabb megjelenésűek, az észlelhető valóság derűsebb szemléletére vallanak. A 70-es években festett, talán legszebb képein, a "Fifine" (1875) arcképén s a "Paál László temetésé"-t ábrázoló igen bensőséges kompozíción még az a barnás aláfestés az uralkodó, ami részben a müncheni tanultság, másrészt Paál és Munkácsy hatása. De áttelepülve Párizsba, átjárja a kortárs francia művészet színessége, elevensége s az akkor - és még soká - nagyhatású Bastien-Lepage finom naturalizmusa, ami a konkrét ábrázolást a plein air (teli fény), majd az impresszionizmus atmoszférateremtő színességével társítja. Művészetének alakulását mégis Szolnok döntötte el, ahová 1875-ben Párizsból hazatér, s ahová a szolnoki művésztelep úttörője, August von Pettenkofen, az osztrák festő híre vonzotta.
Hasonló műtárgyak 2. tétel, Kilátás a tengerre, 1900 körül Irányi Iritz Sándor (1890-1975): Legelésző birkák Végtelen 95. tétel, "Leánykereskedő" Magas-Tátra CSURGÓI MÁTÉ LAJOS (1931-2001) Halászbástya
A halászélet, a tanya, szántóföld halkszavú poétája volt Deák Ébner. Drámaiság nem lüktet e vásznakon, klasszikus elődök szigorú szabályai ekkor még nem merevítik meg e nyüzsgő, színes világ meleg ritmusát. Deák Ébner később letér arról az útról, amelyet készültsége, kultúrája és temperamentuma számára kijelölt. Lotz és Székely Bertalan varázskörébe került. Megszédítette őt e két mester monumentalitása, ő is bele akart illeszkedni a nagy stílus arányaiba. Nyár című nagy aktja kissé hűs korrektsége mellett is megkapó alkotás. A nyúlánk test bársonyos felülete szikrázik a képen kívül eső fényforrás zuhatagában. A keblek határvonalaiban meleg piros tűz izzik. Lotz erotikájára eszmélünk e vászon láttára. Több akt, néhány arckép demonstrálja a művész irányváltozását. Klasszikusan nemes, de hideg alkotások. A klasszicizálja periódus elmúltával figyelme ismét a régebbi témái felé terelődik, de amit ily irányban produkált ─ az újabb képekből elszállt a fiatalkori alkotások intimitása. Elhervadt a folyómenti dombok, hóval lepett utcák, párás őszi reggelek, fülledt nyári esték megható szépsége.