Ilyenek az autópályák, vasútvonalak, tanyavilág stb. ) A közleményből az is kiderül, hogy az NMHH használati díjkedvezménnyel ösztönzi a szolgáltatókat, hogy olyan helyekre is telepítsék majd az 5G-t, amelyek piaci szempontból nem, de társadalmilag fontosak – ilyenek a kórházak, egyetemek területe vagy a már említett főbb közlekedési útvonalak. A most megszerzett frekvenciák használati jogosultságai egységesen 2035-ben járnak le. A jogosultságok időtartama egyszer – változatlan feltételekkel, a frekvenciahasználati jogosultságért újabb egyszeri díj megfizetése nélkül – további öt évvel meghosszabbítható. Ki mennyit szerzett a frekvenciákból és mennyiért? A Magyar Telekom a 700 MHz-es frekvenciatartományban 2×10 MHz-es blokkot vásárolt 26 milliárd forintért, a 2100MHz-es tartományban ugyancsak 2×10-es blokkot vett 8, 44 milliárdért, míg a 3600 MHz-es tartományban 120 MHz-es blokkot szerzett 19, 8 milliárdért. Így a legnagyobb hazai távközlési cég összesen 54, 24 milliárdot fizet ezek használati jogosultságáért.
Emellett elhoztak egy távolról, 5G-kapcsolaton keresztül irányítható személyautót, illetve az év végén az AImotive-val és a HERE Technologieszal közösen bemutattak egy önvezető parkolást lehetővé tevő szolgáltatást a Vodafone-székház mélygarázsában. Emellett szinte valamennyi hazai távközlési cég ugrásra készen várja az 5G-frekvenciák magyarországi kiosztását. Ipari felhasználás: saját 5G-hálózat Mint látható, az 5G jóval többet jelent, mint amit a telefónia vagy a mobilszélessáv szemszögéből láthatnak a felhasználók. A színfalak mögött nálunk is gőzerővel zajlanak az iparhoz kapcsolható fejlesztések, tesztelések – többnyire hazai multinacionális iparvállalatok részéről. Az egyik ilyen fejlesztési gócpont a német Bosch köré csoportosul, ahol kiemelt fókuszban vannak a kritikus infrastruktúrákhoz (pl. logisztika, gyártás és termelés) tartozó kommunikációs igények, például a determinisztikus alacsony késleltetés és a magas megbízhatóság. A német vállalat távlati célkitűzése a saját, helyi 5G-hálózatok kiépítése, mert ezek gyakorlatilag megszüntetik a szolgáltatóktól való függést.
Na jó, akkor mikor lesz 5G-s hálózat Magyarországon? Abban az értelemben, ahogy 4G-s hálózat van, elképzelhető, hogy soha. Az 5G-s technológia egyik sajátossága, hogy mivel magasabb frekvenciasávokat használ, így az adótornyokat is sokkal sűrűbben kell telepíteni (egy cella mindössze 150 méter sugarú kört fed le), ez pedig jókora extra költséget jelent a szolgáltatók számára. Dr. Kis Gergely, a Magyarország 5G stratégiájának előkészítését végző munkacsoport tagja a szeptemberi Internet Hungary konferencián a költségekről szólva elmondta, a gigabites internet kiépítésének összköltsége akár a 690 milliárd forintot is elérheti. Bár ebbe az 5G-hálózaton kívül a nagy sebességű vezetékes internet fejlesztését is beleszámolták, az így is látszik, hogy az új mobilhálózat kiépítése annyira sokba kerül, ami a ritkábban lakott területeken gazdaságtalanná teheti az 5G-hálózat kiépítését. Ahogy Kövesi Gabriella, a Magyar Telekom szabályozási igazgatója ugyanezen a konferencián szemléletesen megfogalmazta: vannak olyan települések, ahol olcsóbb lenne az embereket egyesével eltaxiztatni oda, ahol már van 5G, mint kiépíteni a hálózatot.
Természetesen a beruházási költségeket célzott állami szubvenciókkal is lehet csökkenteni, ami egy újabb dimenziót nyit a hálózatmegosztás mögötti érdekrendszerben. Ahogy emelkednek a beruházási költségek a szektorban, mindinkább előtérbe kerül a hálózatmegosztás valamilyen formája, hiszen ezzel a megvalósítás folyamán sok költséget takaríthatnak meg a telekommunikációs cégek. Hazai vonatkozásban nehéz lenne nem összekötni gondolatban a hálózatmegosztásban már így is részt vevő Magyar Telekomot és a Telenort. Véleményünk szerint egy korábbihoz hasonló jellegű kooperáció előnyös lehet a beruházási költségek optimalizálása szempontjából. Továbbá a kooperációval felgyorsuló hálózatfejlesztés összecseng az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kitűzött céllal: Magyarországon a világon az elsők között álljon rendelkezésre 5G-szolgáltatásra alkalmas infrastruktúra. Nem okozna tehát meglepetést, ha a kooperáció megismétlődne és az 5G hálózat Magyarországon hamarosan elérhető lenne. (A cikk először a Világgazdaságban jelent meg, 2019.
Így ezekre a héten csütörtökön tartották meg az árverést. ( A 2600 MHz-es sávban egyik szolgáltató sem nyújtott be ajánlatot. ) Az NMHH eljárásában részt vevő három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban a dokumentációban megadott kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tart igényt. Az árverés – a járványhelyzet miatt – speciális körülmények között zajlott. A résztvevők megkapták a szükséges védőfelszerelést és a járványegészségügyi felügyeletet. Információink szerint maga a licitálás, a dokumentumok aláírása digitális eszközökkel zajlott. A legélesebb verseny az egyik legértékesebbnek számító 700 MHz-es sávban alakult ki a szolgáltatók között. Ez az, ami a földfelszíni műsorszórás digitálissá válása nyomán 2020. szeptember 6-án szabadul fel a távközlési hálózatok számára. (Az alacsony frekvenciasáv azért népszerű, mert ezt tudják felhasználni a szolgáltatók olyan területek lefedésére, ahol nincs mód a szükséges átviteli berendezések, tornyok, sűrűbb telepítésére.