Ezután a fiú félrehívta egy félreeső épületbe – mint kiderült, szolgálati lakásba –, hogy megmutasson valamit, de Takáts Zsuzsanna nem gyanakodott. Ezután bejött még két fiatal férfi: Azt hittem, hülyéskednek, csak meg akarnak ijeszteni, de végül sorban jöttek, a harmadik volt a Kiss, nem volt kegyelem – emlékezett vissza "a rémes élményre" az asszony. 3. Nem igaz, hogy befolyásos volt az apja Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke korábban az ATV Egyenes beszéd című műsorában állította azt, hogy Takáts Zsuzsanna egy tekintélyes ember lánya volt. Kiss László pedig amikor lemondott a szövetségi kapitányi tisztségéről, az ellene hozott ítéletre utalva azt állította: 1961-ben koholt vádak alapján, koncepciós perben született meg az a döntés. Takáts Zsuzsanna viszont azt mondta, hogy az apja nem volt befolyásos, cipészmester volt. Szüleinek el sem merte mondani, ami vele történt. Egy barátnőjével ment a rendőrségre feljelentést tenni, de a rendőrök nem nagyon hittek neki. Másnap viszont kiment a lakásukhoz több rendőr, és elmondták – már a szüleinek is –, hogy elfogták mind a három erőszakolót, és ők elismerték a tettüket.
Nem, ő a korszellemhez talán jobban igazodó Mikszáth gyöngéd, megbocsátó, inkább nevettető mint lesújtó modorában gúnyolódott. Akármilyen hihetetlen is, már 23 éves korában a Borsszem Jankó "hősének" számított, a lap úgy tisztelgett előtte a maga vicces módján, mintha már évtizedes múltja lett volna. Szó, mi szó: sokan a Mucsa miatt olvasták a lapot. Két tárgy maradt rám nagyapám után; mindkettő évtizedek óta a dolgozószobámat díszíti. Az egyik egy hatalmas, tölgyfából készült, 9 fiókos, módfelett praktikus íróasztal, amelynek csak a megrepedezett fedőlapját kellett néhány éve restaurálni, a többi vagy 120 éve érintetlen. A fedőlap akkora, hogy elfér rajta a számítógépem hatalmas monitorja, a nyomtató, tucatnyi könyv, kézirat és papír, egy lámpa, kis hangfalak, gyógyszerek miegyéb. A jobb- és baloldali felső fiókból – ha a fedőlap nem volna elég – két kihúzható falap nyúlik ki; mindkettőt tele lehet pakolni papírokkal és könyöktámasznak is jók. Egyszóval: remek egy alkotmány, kiválóan szolgál engem (is).
Aczél Endre Született 1944. szeptember 2. [1] Budapest [2] Elhunyt 2018. július 3. [3] (73 évesen) Budapest [4] Állampolgársága magyar [5] Nemzetisége magyar Foglalkozása újságíró Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1963–1968) Kitüntetései Rózsa Ferenc-díj (1988) Bossányi Katalin-díj (2004) Pulitzer-emlékdíj (2012) Déri János-díj (2014) Sírhely Farkasréti temető [6] Aczél Endre ( Budapest, 1944. szeptember 2. – Budapest, 2018. ) magyar újságíró, műsorvezető. Aczél Endre Nem található szabad kép. (? ) Aczél Endre 1986-ban, a Külpolitikai Fórum című televíziós műsorban Életpályája [ szerkesztés] A Medve utcai általános iskolában tanult (1955–1959), majd középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnázium folytatta (1959–1963), ahol 1963-ban érettségi vizsgát tett. 1963 – 1968 között tanult az ELTE BTK matematikai nyelvészet - orosz szakán. 1968–1974 között a Magyar Távirati Iroda külpolitikai tudósítója, majd szerkesztője volt. 1974–1977 között az MTI pekingi, 1981 – 1985 között londoni tudósítója volt.
Nehezen tudom elképzelni, hogy ezekbe a testületekbe Kovácsnak bejárása volt. Ha az oroszoknak szükségük volt rá (akár beszervezték, akár nem), akkor nem titokfürkészésért, hanem egy sokkal plauzibilisebb okból. 2009-ben ő hozta tető alá az "európai nemzeti pártokat" tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak (szélsőjobboldali) Szövetségét. Ez a szervezet nyíltan, megvallottan unióellenes, következésképp Oroszország stratégiai céljait szolgálja. Itt jegyezném meg, mert fontos: Kovács Béla tevékenysége mindennek mondható csak nem sikernek. Tudniillik az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségéből kilépett az a két ember vagy két párt, amely számít: a francia Marine Le Pen Nemzeti Frontja és a holland Geert Wilders Szabadságpártja. Kovács Béla a továbbiakban csak jelentéktelen kelet-közép- vagy épp dél-európai töredékmozgalmakra számíthat. Tekintettel arra, hogy Marine Le Pent, aki ügyesen megszelídítette apja antiszemita foltokkal bemocskolt pártját, Moszkvában hivatalos(! ) látogatáson fogadták, már arra nézve is kétségeim támadnak, hogy ha egyszer Putyinnak "megvan" Marine, akkor mi a fenének kell neki Kovács Béla?
Családja 1895-ben vette fel az Aczél nevet (Aczél Endre 1895. ápr. -ban, testvérei 1895. nov. -ben; édesapjuk azonban Alter Sámuel néven hunyt el 1909-ben). Aczél Endre rendkívül termékeny szerző volt, több tucatnyi lapban számos álnevet használt. Legismertebb álnevei: Alterego, Mucsai, Sanyaró Vendel. Irodalom Irod. : Alter Herman Endre névváltoztatása. (Budapesti Közlöny, 1895. ) Alter Sándor, Alter Károly és Alter Jenő névváltoztatása. (Pesti Hírlap, 1895. ) Elhunyt Alter Sámuel. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1909. ) A. E. meghalt. (Budapesti Hírlap, 1935. jún. 12. ). Irod. : Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929) Magyar zsidó lexikon. Ujvári Péter. (Bp., 1929) Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965) Új magyar irodalmi lexikon. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000) Humorlexikon. Kaposy Miklós. (Bp., 2001) Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp. –Beregszász, 2001) Aczél Endre: Amit megírhatok.
És ha a mama boldog volt, akkor a kisfia is. Élete végéig naponta beszéltünk telefonon. Mindenről tudni akart, ami velem történt, és én azt akartam, hogy mindenről tudjon, ami velem történik. A halála után még sokszor előfordult, hogy nyúltam a telefonhoz, hogy felhívjam. Ma vén fejjel is fel tudom idézni azokat a pillanatokat, amikor büszkén hallgatta a sikereimet. Mint ahogy kristálytisztán emlékszem egy másik boldog pillanatra, a gyerekem születésére Pekingben, ahol akkortájt tudósító voltam. Én vittem be Marit a kórházba, ahonnan egy idő után hazaküldtek, mondván, még nem jön a gyerek. Amikor hajnali fél háromkor megszólalt a telefon, és meghallottam a feleségem jókedvű csicsergését a túloldalon: "Bandika, van egy szép kisfiunk", na akkor, ha szárnyaim lettek volna, fölröppenek az égbe. – Bőgtél? – Dehogy! Rögtön fölhívtam egy barátomat, aki történetesen egyedül élt, és azt mondtam neki: "Figyelj ide, nekem született egy gyerekem, te most azonnal felöltözöl, idejössz, és úgy berúgunk, mint a szamár.
1986-tól 1990-ig a Magyar Televízió Híradó Főszerkesztőségének, közben az MTV A Hét című politikai magazinjának (1989) a vezetője. 1990 áprilisától novemberéig a Kurír című napilap társfőszerkesztője, majd ugyanettől az évtől mind a mai napig a Népszabadság vezető publicistája. 1991-től a Nap TV külpolitikai jegyzetírója, 1999-től 2008 februárjáig a Nap-kelte műsorvezetője. Egyéb tevékenységei a 90-es években: a Hungarian Economic Review című kéthavonta megjelenő, angol nyelvű gazdasági folyóirat felelős szerkesztője (1991–1994); a Tenisz Magazin című havilap főszerkesztője (1994–1997), a PannonVilág című háromhavonta megjelenő, kereskedelmi jellegű hírmagazin főszerkesztője (1996–2003). Külpolitikai írásokkal állandó szerzője a Magyarország, a Reform majd a 168 óra című hetilapoknak – utóbbinak máig. A 90-es évek közepétől az Acélsodrony című zenés, történelmi-kulturális visszapillantó műsor elindítója, szerzője, műsorvezetője – előbb a Magyar Rádióban, majd 2002-től a Klubrádióban. A 70-es évektől a legkülönfélébb periodikákban kötetnyi, zömmel külpolitikai jellegű tanulmánya jelent meg.
Húzza ide a terméket! OK! részletes kereső Megjelenés éve: - Ár: Elfelejtette jelszavát? Új jelszó igényléséhez kérjük adja meg a regisztrált e-mail címét. Erre az e-mail címre küldünk Önnek egy e-mailt, amelyen keresztül az igénylést érvényesítheti. Ha Ön még nem regisztrált korábban, akkor kérjük regisztráljon most! Új vásárló
Az Egyenlőség belmunkatársa (1894–1911), az Új Hírek tulajdonos-szerkesztője (1901–1918). A századelő népszerű szerkesztője, humoristája, a politikai szatíra egyik magyarországi megteremtője. Ő alapította meg a Borsszem Jankó c. lap Mucsa rovatát, ahol a vidéki életet kigúnyoló írásai jelentek meg. A rovat annyira ismertté vált, hogy Aczél Endre publicisztikai munkássága révén terjedtek el a mucsai, mucsaiság kifejezések. Valójában Mucsa nevű falu nem létezett, a szerző a 'mucsaiság' alatt 'faragatlanságot, parlagiságot, provincialitást' értett. Élete utolsó éveiben a Budapest Hírlap ban A nagy kerekasztal meséi (1931) címmel népszerű tárcarovatot indított, amelyben elmúlt korok híres és kevéssé közismert szereplőiről közölt "humorisztikus" történeteket. Potifárné néven egy operettszövegkönyvet (zeneszerző: Major J. Gyula, bemutatta: Népszínház, 1890) és néhány humoros regényt is írt. Emlékezet Eredetileg Alter Hermann Endrének hívták, magyarosításáig az Alter Ármin nevet használta (az Ármin a Hermann utónév egy régies változata).
1969 óta nős, egy gyermek apja.