A fő mutató az éles görcsös fájdalmak hirtelen megjelenése, amelyek megjelennek az ágyéki régióban és elkezdik az ágyék felé mozogni. Ebben az esetben a fájdalom megnyilvánulásai nem függenek a beteg motoros aktivitásától. Egy személy megváltoztatja a test helyzetét, hogy megtalálja azt, amely legalább minimális megkönnyebbülést hoz számukra, de ez nem történik meg. A fájdalom lokalizációja sok szempontból függ az elzáródás helyétől. Amikor a húgycső eltömődött a vese veséjében, a fájdalom tünetei a borda szögének felső ágyéki régiójában érezhetők az érintett vese oldalától. Gyakran elég fájdalmat adnak a hashártya és a belek területén. Ezekkel a tünetekkel a páciensnek nehézségei vannak a székletürítési folyamatban, ami szintén fájdalmas. Az ureter elzáródása esetén a fájdalom tünetei görcsösnek tűnnek az ágyéki területen vagy kissé oldalra az érintett vizeletcsatorna irányába. Az elváltozás ezen képének hátterében a fájdalom tünetei érezhetők a visszahúzódással a húgyutak útján az inguinalis zónáig, a külső nemi szervekig és a vizeletkibocsátó csatornáig.
A kórjóslat kevésbé kedvező krónikus hidronefrózis esetén.
A elzáródás a húgyhólyag és a vese nem csak fájdalmas, de ha nem kezelik, okozhat maradandó károsodást a vese. Mivel egynél több oka elzáródás, a pontos oka kell majd rámutattak a kezelés előtt megkezdődhet. Funkció Normális esetben a vese feldolgozza hulladékot, ami aztán áthalad a ureter és a hólyag. Ha van egy akadály, a hulladék biztonsági másolatot készít a vesében. Tünetek Ha elakadás történik, a tünetek közé tartozik a súlyos fájdalom a hát, hogy néha sugárzik a medence és a lábak. A vér is látható a vizeletben. Típusok Vesekő a leggyakoribb típus elzáródás. Az Amerikai Urológiai Szövetség Alapítvány is felsorolja ureteropelvic csomópont akadály, megaureter és külső akadályok a húgyvezeték egyéb okok elzáródás a húgyhólyag és a vesék. Tesztek orvos általában egy vizeletminta és a rend röntgenfelvételeket festék annak meghatározására, hogy egy akadály között, a vese és a húgyhólyag létezik. Ha az orvos azt gyanítja, az akadályoztatás a vesekő, ezek a tesztek is megerősítik, hogy a diagnózist.
Krónikus veseelégtelenségben szenvedő egyénekben ritkán okozhatnak akut veseelégtelenséget egyes röntgenvizsgálatok alkalmával adott kontrasztanyagok is. Toxikus akut veseelégtelenséget okozhatnak a nagyfokú izomszétesés során az izomból felszabaduló alkotóelemek is. Leggyakrabban trauma ( crush szindróma) vagy túlzott fizikai aktivitás kapcsán, kábítószer élvezőkben, valamint egyes vérzsír-csökkentő gyógyszereket ( statinok) szedő betegekben látunk ilyet. Hasonló mechanizmussal okozhat akut veseelégtelenséget a vörösvértestek károsodása is ( haemolysis). Az akut veseelégtelenség kialakulásának okai Az akut veseelégtelenség kialakulásához vezető okokat három fő csoportba sorolhatjuk. Vese előtti okok. Az első csoportba olyan állapotok tartoznak, amikor hirtelen csökken a vese vérátáramlása ( praerenalis, azaz "vese előtti" veseelégtelenség). Emiatt zavart szenved a vesét alkotó sejtek tápanyag-, valamint oxigénellátása és a veseműködés zavara alakul ki. Így okozhat veseelégtelenséget a nagy mennyiségű vérveszteség, a nagy testfelületet érintő mély égési sérülés, a nagymértékű hasmenés vagy hányás során elveszített jelentős mennyiségű folyadék.
Degeneratív vesebetegségek (például policisztás vese), veleszületett fejlődési rendellenességek- húgyúti szűkületek, húgyúti kövesség és akár ezek szövődményeként kialakuló idült bakteriális húgyúti fertőzés szintén okozhat krónikus veseelégtelenséget. Diagnózis és kezelés A krónikus veseelégtelenség kialakulását leginkább a szérum urea és kreatinin szintjének emelkedése kíséri, ezek mellett szükséges a szérum ionok (nátrium, kálium, kalcium), a vérkép és a vizelet rendszeres ellenőrzése. A krónikus veseelégtelenség diagnózisának felállításakor azonnal el kell kezdeni a vese elégtelen működéséhez vezető ok keresését és kezelését. Az időben felfedezett eltérés kezelése megállíthatja a krónikus veseelégtelenség előrehaladását. A cukorbetegek és a magasvérnyomás-betegek esetében a veseelégtelenség kialakulásakor általában már ismert a kiváltó ok, náluk ilyenkor az alapbetegség még körültekintőbb kezelése a cél. A hasi ultrahang vizsgálat fényt deríthet zsugorodott vesékre, polycystás veseelváltozásra, valamint a vizeletelvezető rendszert érintő elváltozásokra is.
Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszűntetése szükséges. A művesekezelés A művesekezelés olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli dialízis. A hashártyán keresztül történő művesekezelést akut veseelégtelenségben nem alkalmazzák. A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
A másik megoldás, hogy a vese alsó pólusát kívülről, ultrahang célzással egy tűvel megszúrják, azon keresztül bevezetnek egy drótot, afölött pedig kitágítják az úgynevezett szúr-csatornát 2-2, 5 milliméter vastagságúra. Ezen keresztül bevezetnek egy katétert, hogy akadálytalanul kifolyhasson a vizelet, a vesében megszűnhessen a túlnyomás. Ezzel a módszerrel a vesét pár hétig teljesen tehermentesítik, így már fölmérhető a szerv állapota, megnézhető, mennyit javul a veseműködés a terhelés megszűntét követően. Magát az eljárást izotópos vesefunkció-vizsgálattal végzik, azzal állapítják meg, lehet-e arra számítani, hogy a szerv rendbe jön. Ha a vese menthetőnek bizonyul, végleges megoldást kell találni a problémára. Meg kell keresni, mi a panasz oka: ha például az urétert ér szorítja le, akkor vagy az eret vágják el, vagy ha fontos érről van szó, akkor a vesevezetéket, és azt hozzák az ér elé, majd varrják össze. Ha a problémát a vesemedence és az uréter határán lévő szűkület okozza, plasztikai műtétre van szükség, amit ma már döntő többségében laparoszkóppal végeznek, nem nyitott műtéttel.