Elsőként az országban Debrecenben építettek játszóteret. Megszervezték a "ferences ifjúságot", a Szent István férfikört, a 16–18 éves fiúkból ferences leventecsoportot toboroztak: sportkörök, kulturális rendezvények színjátszó kör, zenekar megalakulása fémjelezte munkájukat. Színdarabot adtak elő nemcsak a plébánián, hanem a debreceni Csokonai Színházban is. A zenekari kísérettel ellátott 50-60 fős társulatnak 20-30 alkalommal is tapsolhatott a közönség, amikor a Genovéva című hat felvonásos darabot adták elő. Otthmár atyának már akkoriban filmfelvevője is volt, a filmklubban sorozatot vetített a gyerekeknek. Névnapokat ünnepeltek, kirándulásokat, bálokat szerveztek. Felkarolták a szegényeket, működésük során elindították a tanyasi lelkipásztorkodást, elemi iskolát is működtettek. Kiss Szaléz Baráti Kör Ez év szeptemberében alakult meg a Kiss Szaléz Baráti Kör Debrecenben. Áncsán József szervező kifejtette: azért jöttek létre, hogy tanulmányozzák a ferences elődök hagyományait, a debreceni "ferences fiatalok" nevelését, figyelnek a fiatalokra, a velük való helyes kommunikációra.
Ferences Sajtóközpont/Szerdahelyi Csongor Continue Reading
Attiláné: Egy édesanya hálája a Gondviselésnek 151 Cs.
A szentmise után ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehették át a versenyzők értékes könyvutalványaikat: 1. Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola és Gimnázium – 10. a (Muhari Fruzsina, Sisa Ágnes, Urbán Lili) 2. Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium – 11. évfolyam 3. Liska József Katolikus Erősáramú Tagintézmény – 9. g 4. Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola és Gimnázium – 9. a 5. Liska József Katolikus Erősáramú Tagintézmény – 10. d 6. Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium – 13. évfolyam; megosztva a Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium 10. évfolyamos csapatával Magyar Kurír
századtól napjainkig 10 Győri János: Egy gyermekkori Éden-falu: Parajd. Áprily Lajosról 15 P. Soós Ányos: Deim Pál színes üvegkompozíciója.
1929. szeptember 1-én megnyílt az egy tantermes nyilas telepi iskolakápolna gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter országos iskolanyitási programjának köszönhetően. 1938. október 6-án felszentelték a nyilas telepi Szent István templomot. Rövid idő elteltével Lindenberger János, a Szent Anna-templom plébánosa látta, hogy nem tudják ellátni az egész várost, ezért meghívták a ferenceseket és a domonkosokat szolgálatot végezni. A Szent István-templom első plébánosa, Kiss Szaléz 1942-től 1944 júliusáig szolgált Debrecenben. Vele érkezett Krupa Sándor Kolumbán káplán, aki zenei műveltséggel, jó humorral, nagy szervezőtehetséggel megáldott ember volt. Szaléz atyát Innen Gyöngyösre vitték, koncepciós perbe fogták. 1947-ben Sopronkőhidán halt vértanúhalált. Utóda Faddy Othmár volt, ő egészen az elhurcoltatásig (1950) vitte a plébániát, de 1954-től 1963-ig az ő életéből sem maradtak ki a börtönévek. A nyolc év alatt 27 atya és testvér szolgált a debreceni ferences rendházban. Színházban is játszottak A ferencesek szolgálata városszerte ismert volt.