Rényi Pál Dániel

Mányoki Ádám Rákóczi | Ii. Rákóczi Ferenc Felesége, Sarolta Amália, Hessen-Rheinfels-I Hercegnõ Képmása | Kogart

vonalas-telefon-tudakozó

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, a kuruc harcok vezére, a bujdosó száműzött, a magyar történelem egyik legismertebb hőse. Arcvonásait is jól ismerjük, ha máshonnan nem, az 500 forintos bankjegyünkről. Nevét szinte minden városban viseli egy-egy utca vagy tér, s mindezek mellett sportegyesületek, iskolák, sörök, szalámik, éttermek és sok minden más. És ha Rákóczi nem lett volna fejedelem, hanem csupán a magyar történelem egyik ismeretlen hőse, akkor is érdemes lenne megemlékezni róla, mert Mányoki Ádám (1673–1757) róla készült arcképe a magyar barokk festészet legszebb portréja. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712, olaj, vászon, 75, 5 × 62, 5 cm, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Rákóczi 1707-ben hívta haza az akkor éppen Berlinben tartózkodó művészt, magas fizetéssel udvari festőjének nevezte ki, s azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulja meg a rézmetszést, s készítsen olyan portrékat, melyekkel Európa-szerte bizonyítani tudja az ő fejedelmi szuverenitását.

Kovács Gábor Gyűjtemény

  1. Rákóczi udvari festője, Mányoki Ádám szokolyai emlékei | Felvidék.ma
  2. Eeszt ügyfélkapus bejelentkezés
  3. Mányoki Ádám, Rákóczi udvari festője - Cultura.hu
  4. Mányoki Ádám (1673-1757) barokk festő emlékszobája
  5. II. Rákóczi Ferenc képmása – Magyar Nemzeti Galéria

II. Rákóczi Ferenc festmény - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok

mányoki ádám ii. rákóczi ferenc

II. Rákóczi Ferenc – Magyar Nemzeti Galéria

mányoki ádám rákóczi ferenc portré

Ferenc arcképe

Korának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai református pap fia; előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni A. Scheitz híres német festőtől. A francia arcképfestők közül különösen Larguilliere stílusa volt hatással fejlődésére. Porosz udvari szolgálatban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. (1673, Szokolya - 1757, Drezda) Korának legjelentősebb magyar festője. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. 1709-ben diplomáciai megbízatással Hollandiába küldte, később Rákóczi ajánlására 1712-ben Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király fogadta szolgálatába. Így 1713-ban Varsóban, 1714-ben Drezdában, aztán Berlinben főként az udvar tagjait és híres szépségeit festette. 1724-ben végleges letelepedési szándékkal visszatért Magyarországra, de, bár néhány főnemesi család több arcképrendeléssel látta el, biztos megélhetést ez nem jelentett.

Mányoki Ádám – Wikipédia

Rákóczi Ferenc képmása (Száz Szép Kép sorozat) Kiss Ernő: Mányoki Ádám leveleiből (Művészet, 1908, 4. szám) Ernszt Lajos: Adatok Kupeczky János és Mányoki Ádám életéhez (Művészet, 1911, 1. szám) Mányoki Ádám festményei – Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 118803228 LCCN: n99026005 ISNI: 0000 0000 8414 9654 GND: 121986500 ULAN: 500026647 RKD: 52425

II. Rákóczi Ferenc képmása – Magyar Nemzeti Galéria

század fordulójáról. Kuruc nóták mélabús tárogatóhangja nem csendül mögüle, magyar dac, magyar büszkeség, magyar reménység és hit nincsen formáiba zárva. Ez a Rákóczi a gavallér, a mulatós várúr, a barokk-kor egyik gondtalan arisztokratája, de nem a fejedelem. Pedig, amikor Mányoki lefestette, már minden ízében az volt, a nehéz magyar sorsnak egyik legkiválóbb hordozója. " Érdekes egyébként, hogy Malonyay Dezs ő már húsz évvel korábban, A magyar képírás úttörői címen 1905-ben megjelent könyvében is a nemzeti érzületet hiányolta az akkor még a szász királyi család birtokában lévő portréból. Nyilvánvaló persze, hogy az ilyen jellegű megnyilatkozások sokkal inkább a 20. század elején a fejedelemről alkotott romantikus elképzelésekről, mintsem magáról a kritizált festményről vallanak, hiszen az idézett szerzők olyan dolgokat kértek számon Mányokitól, illetve képétől, mely feltehetően sem neki, sem megbízójának nem állhatott szándékában. Klebelsberg Kunó A Rákóczi-képmás Drezdából történt hazahozatala kapcsán derült ki egyébként, hogy a híres portré alkotójának az élete és munkássága még szinte teljesen feldolgozatlannak számít.

Rákóczi udvari festője, Mányoki Ádám szokolyai emlékei | Felvidék.ma

A kép feltehetőleg Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelemnek készült, és Rákóczi ajándékaként jutott Drezdába. Magyar múzeumi tulajdonba 1925-ben került Nemes Marcell műgyűjtő ajándékaként. Az ismert és hiteles Rákóczi portré mellett készített további arcképeket, egész alakos festményeket: I. Frigyes Vilmosról, a gyermek Mária Teréziáról, II. Ágostról, lengyel és szász főurakról, grófnőkről, hercegnőkről. Rákóczi fejedelem feleségének, Ráday Pálnak és feleségének, Podmaniczky Jánosnak és családjának, s más magyar főrangoknak az ábrázolásaival is gazdagította Európa képzőművészetét. Mányoki Ádám a magyarországi barokk művészet legjelentősebb mestereinek egyike. Mányoki legtöbb munkája német területen született, műveinek 95 százaléka is külföldi gyűjteményekben található. Legjelentősebb munkái életpályájának szereplőit, helyszíneit és korszakait is megjelenítik és bemutatják, végignézve műveit, felidézhetjük, milyen kultúrákból merített, milyen környezetben dolgozott, honnan szerezte művészi invencióit, témáit.

Tuesday, 2 August 2022