Mécs László Versek
A terméklapon az adott szállítási mód maximális ára (20 kg-ig) látható, legtöbb esetben a szállítási díj ennél jóval kedvezőbb (jellemzően 1460/1325/820 Ft). Ha Önnek fontos, hogy licitálás előtt ismerje a későbbi szállítási díj pontos összegét, érdeklődjön terméklapos üzenetben. Ajánlott levélként is küldöm, ha 0, 5 kg alatti, és mérete biztosan megfelel a Posta által előírt terjedelmi korlátoknak.
- Mécs László: Mécs László összes versei (aláírt, számozott példány) (Athenaeum Kiadása, 1944) - antikvarium.hu
- Mécs László - Vigasztaló - Versek. - Múzeum Antikvárium
- Mécs László: A királyfi három bánata | Anyák napi versek | Vers - Versek - Költemények
Mécs László: Mécs László összes versei (aláírt, számozott példány) (Athenaeum Kiadása, 1944) - antikvarium.hu
- Mécs László: Gyónnak a magyarok! - A Turulmadár nyomán
- Mécs László összes versei 1920-1940 Aláírt, számozott kiadvány - Bibliofil, számozott kiadások - Ritkaságok, régiségek, dedikált, aláírt művek - Antikház Antikvárium
- Elektromos roller alkatrész bolt pdf
- Divany hu receptek net
- Mécs László: A gyermek játszani akart
Mécs László A Szép versek című antológiában. ( Balla Demeter fotója, 1970. ) Született Martoncsik József 1895. január 17. Hernádszentistván Elhunyt 1978. november 9. (83 évesen) Pannonhalma Állampolgársága magyar Foglalkozása szerzetes, költő, könyvtáros Kitüntetései Corvin-koszorú (1939) A Wikimédia Commons tartalmaz Mécs László témájú médiaállományokat. Mécs László – eredeti nevén Martoncsik József – ( Hernádszentistván, 1895. – Pannonhalma, 1978. ) Corvin-koszorús magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Életpályája [ szerkesztés] Falusi tanító fia. Középiskolai tanulmányait Kassán végezte el. 1913–14-ben a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója lett. 1914-ben belépett a premontrei rendbe. 1915-től jelentek meg versei. 1916-ban a rend tanárjelöltjeként folytatta tanulmányait. 1918-ban pappá szentelték Jászóváron. A felvidéki premontrei gimnáziumok megszűnése után jászóvári könyvtáros, majd 1920–1929 között nagykaposi plébános volt. 1923-ban jelent meg első műve (Hajnali harangszó).
Hogy angyalkézből bezárult az Éden átok morajlik, forr a föld szívében, s a kéreg tövist, bojtorjánt terem. Az ember itt vergődött rögre esve, tövis szurkálta lábait sebesre, s kiszúrta lelke álmodó szemét. S míg könnye hull a föld ugarszívére a Szentlélek már néhány ezer éve jár, jár a bojtorjános föld felett. Szánt vihar-vemhes titkos paripákon, ölében mag van, édes álom-mákony, s amerre megy, a vak szem mennybe lát… Így jár a földön néhányezer éve, megtüzesült emberszív az ekéje, s évszázados barázda jár nyomán. Akkor van igazi ünnep, piros pünkösd, mikor egy vaksi, rögre görnyedt bűnöst, szántó, izzó ekéje megérint. Az volt a pünkösd, mikor az a hitvány gyáván bujdosó tizenegy tanítvány a Szentlélek tüzes ekéje lett. Az volt a szántás! Végtelenbe vágtak barázdát minden táján e világnak, és Föld és ember újról álmodik Mécs László
Mesével nagy gyermekszemedben megjöttél újra szent karácsony, jöttél szívekbe sekrestyésnek: gyertyásan gyúljon az öröm. És minden oltár átkot fáklyáz, ökölbe görbül a köröm, vér csurran a karácsonyfákról, könny gömbölyül az új kalácson… Naptámadattól naplenyugatig csendőrszurony feszül az égnek: úgy tartják az álcsillagokkal kicifrált rongyos horizontot… Hol most az angyal? Az, ki régen ez éjen békeszárnyat bontott?
Mécs László - Vigasztaló - Versek. - Múzeum Antikvárium
Úgy mennék, s merre, nem tudom… A pásztorokkal, vándorokkal, együgyűekkel egyúton csak mennék, míg elém virulna barmok között a játszi jászol. És mondanám: parányi jászol! te sártekének legszebb virága, mely tartod csöppnyi Jézusunkat, az égből csöppent tiszta mézet, a csillagokba nőjj csodának! Nőjj szuggeráló szent igézet, és csurgasd kelyhed édességét a mérgezett szívű világra! És szólnék: Jézus, szent mosolygás, arany bárányka, Isten csókja, gyöngécske harmatos kacsódat merítsd a bűzös kloákába: s a rothadásból rózsák lesznek, bimbóz a száradt lelkek ága, és földerül az Ember arca, és csókot hány a csillagokra… Szurony már nem szúr emberhúsba, lehullanak minden börtönrácsok, duruzsol mind hűlt kemence: muzsikál benne a szeretet! Minden szegények melegszenek, és minden rongyos gyerekek karácsonyfát, lovacskát kapnak és sohasemfogyó kalácsot… Jézuska, Isten báránykája! csinálj csodát nekünk: az égből dobd le a kicifrált sok csalfa fényű csillagot! Csillag legyen kéklő szemecskéd, szíved szórjon ránk illatot s az angyalajkról ellesett dal legyen testvéri énekünk!
Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp.
Mécs László: A királyfi három bánata | Anyák napi versek | Vers - Versek - Költemények
Weboldalunk sütiket (cookie-k) használ A weboldal által használt sütitípusokról és felhasználásuk céljáról Cookie szabályzatunkban olvashat részletesen.
Kassák Klub, a Sebő-együttes táncháza, Sebő Ferenc (1976) Énekesként és zeneszerzőként 1969 -ben mutatkozott be az Egyetemi Színpadon. 1971-től 1973-ig a 25. Színház zeneszerzője és előadója volt. Szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép és Zolnay Pál Fotográfia című filmjeiben. Rádió- és televíziószereplések mellett 1973 és 1980 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla amatőr táncegyüttes zenei vezetője is volt. Bekapcsolódott a népzenekutatásba is, a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett. Ebben az időszakban vett részt a Kassák Klubban is. Megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket. Timár Sándorral együtt a magyar táncház mozgalom meghatározó alakja. A Magyar Televízió Zenei Osztályán népzenei szerkesztőként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán népzeneoktatóként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként a mai napig tudományos kutatói munkát végez. 1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, jelenleg az általa alapított Hagyományok Házának szakmai igazgatója.