A férjem szerint szimplán nagyon megijedt. Ide kapcsolódik, és ezt most a kivizsgálások során a neurológusnak is jeleztem, hogy ha a fiamat fel kellett kelteni délutáni alvásából és még nem aludta ki magát, sokszor előfordult hasonló szituáció (ennek is már lassan 1 éve), de enyhébben, azt inkább csak reszketésnek írnám le. Bár tény, olyankor ügyetlenül fogott a kezeivel is, az állapot eltartott mindig 15 percig. A neurológus erre semmit nem mondott, de én most úgy vélem, hasonló jelenség ismétlődött meg, csak sokkal intenzívebben. Kérdésem, elképzelhető-e, hogy van-e bármilyen kapcsolat a hányásos panaszok és az ébresztéseket követő reszketés, rázódás között? Illetve kell-e aggódni önmagában csak a rázódásos jelenségek miatt? Köszönöm! Legfrissebb cikkek a témában Dr. Balogh Andrea válasza köhögés témában Kedves Kérdező! A két rázkódás között jelenleg nem gondolom, hogy kapcsolat van. A mostani esemény kapcsán úgy gondolom, hogy valóban megijedt szegény. Ha epilepszia lenne akkor kontaktust ezen idő alatt nem tud a gyermekkel fenntartani illetve a rángatózást nem tudja befolyásolni.
Reggeli Már rengeteg kutatás bizonyította, hogy reggelizni egészséges, és akkor sem érdemes ezt az étkezést elhagyni, ha fogyni akarunk. Az is fontos, hogy ébredés után rögtön lássunk neki a reggelinek, minél inkább halogatjuk, annál tovább tolódnak a nap étkezései. A Daily Mail által bemutatott kutatás a reggel 7 órát állapítja meg ideális időpontnak a reggelizéshez. via GIPHY Ebéd és vacsora Ebédelni fél 1 és 1 között érdemes, inkább előbb, mint később, hiszen a cél az, hogy este már ne nagyon együnk. Ideális esetben a nap utolsó étkezése jobb, ha nem esik a lefekvés időpontjához három óránál közelebb. A legjobb időpont így legkésőbb fél 7 -re esik a kutatás szerint. Két étkezés között pedig a legjobb, ha csak nagyon könnyű, zsír- és kalóriaszegény falatokat eszünk. Nem érdemes elhagyni az étkezéseket A kutatás arra a kérdésre keresett választ diétázók között, hogy kinek melyik étkezés segített leghatékonyabban a fogyásban. A válaszok alapján levonható tanulságok szerint nem érdemes a napközbeni étkezéseket elhagyni, a nehezebb, nagyobb adagokat pedig jobb reggelire vagy ebédre időzíteni.
A műtéti altatás utólagos mellékhatásainak kockázata függ a beteg általános állapotától, kísérőbetegségeitől, az altatáshoz alkalmazott gyógyszerektől, az altatás hosszától, valamint attól is, dohányzik-e a beteg. Előre nem lehet biztosan megjósolni, hogy jelentkeznek-e utólag nem kívánt hatások, az aneszteziológus szakorvos a tapasztalatai alapján a műtét előtti konzultáció idején személyre szóló tájékoztatást tud adni a legvalószínűbb mellékhatásokról. A műtétet követő ébredés után az altatással összefüggő leggyakoribb mellékhatások: torokszárazság, torokfájás, átmeneti zavartság, szédülés, remegés, hidegrázás, hányinger, hányás, fejfájás, hátfájás, izomfájdalom, bőrviszketés, vénagyulladás. A betegek a legnehezebben a hányingert és a hányást tolerálják, s ennek legnagyobb a szövődményt okozó kockázata is: egy frissen műtött betegnél az önkéntelen erőlködés, öklendezés növeli a sebszétválás, a varratelégtelenség kockázatát, ezért gyógyszerekkel igyekeznek enyhíteni, megszüntetni a hányingert.