Az Emberi Szervezet Felépítése És Működése: Az Emberi Szervezet Felépítése - Sejtszinttől Az Idegrendszerig :: Duciforradalom
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Természettudományok Biológia Tananyag választó: Biológia - 11. évfolyam Az ember létfenntartó szervei és működésük Az ember létfenntartó szervei és működésük - Tesztfeladatok Az emberi szervezet sejtjei és szövetei (tesztfeladatsor) Eszköztár: Az ember szervezete (tesztfeladatsor) Az emberi test felépítése és működése (tesztfeladatsor) Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
- Az ember agyalapi mirigyének felépítése és működése, hormonjai - Érettségid.hu
- Teljes film
- Az emberi szervezet felépítése és működése - Frolov, J.P. - Régikönyvek webáruház
Az ember agyalapi mirigyének felépítése és működése, hormonjai - Érettségid.hu
Ezekre a viselkedési hatásokra hormonok is reagálnak, hatással vannak. Ilyenek a szexuális együttlétek vagy akár az agresszív viselkedés. Az emberi viselkedés lényege az lenne, hogy a külső hatásokat megfelelően tudjuk kezelni, uralkodni tudjunk megfelelő intelligenciával a nemkívánatos eseményekre is. A szervezet működésének kémiai szabályozása a belső elválasztású mirigyekkel a hormonokon keresztül történik. A hormonok a mirigyekből a vérkeringésbe kerülnek, a véráramban utazva jutnak el a sejtekhez, szövetekhez. A hormonok a sejtek anyagcseréjét befolyásolva működnek, ezáltal tudják egy adott szövet vagy szerv működését megváltoztatni. Tulajdonképpen az történik, hogy a hormonok a hajszálerek falán keresztül kilépve a keringésből a szabályozó szervek sejtjeihez kapcsolódnak, bennük elindítanak egy kémiai folyamatot és ez anyagcsere módosító hatást eredményez. A sejtekhez való kötődés viszont csak akkor lehetséges, ha a sejtek rendelkeznek az adott hormonnak megfelelő hormonkötő molekulával, más néven receptorral.
Teljes film
Az idegszöveteket felépítő idegsejtek ingerek hatására válaszolnak és működésbe lépnek. Anatómiai értelemben két részre osztható az idegrendszer, központi és környéki területre. A központi rész csontos védelemben, a koponyaüregben és a gerinccsatornában helyezkedik el. Szerve például a gerincvelő. A környéki idegrendszer a testünk idegrost hálózatából áll. Működését illetően szomatikus és vegetatív idegrendszert különböztethetünk meg. A szomatikus felel a mozgásért, az érzékelésért, a vegetatív pedig a belső szervek működésének vezetője akaratunktól függetlenül. Az idegrendszer működése négy funkció köré sorakozik: mozgatás, érzékelés, vegetatív szabályozás, magasabb rendű idegi tevékenységek körei. A mozgatás végrehajtója az izomzat, ám az idegrendszer utasítása alapján történik. Az érzékelés segítségével fogjuk fel a külvilágból vagy a szervezetünkön belülről érkező ingereket. Vannak tudatos és abszolút tudattalan érzékelések. Nem mindent érzünk tudatosan, ezért a biztonságos élethez elegendő mennyiségű receptor található a testünkben, amelyek védenek bennünket.
Az emberi szervezet felépítése és működése - Frolov, J.P. - Régikönyvek webáruház
- A látószerv felépítése - 2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek
- Az ember agyalapi mirigyének felépítése és működése, hormonjai - Érettségid.hu
- Az emberi szervezet felépítése és működése 2018
Az olvasó egy szintetizáló jellegű tankönyvet tart a kezében, ami tartalmazza az emberi test felépítésének és működésének megismeréséhez szükséges elemi ismereteket az egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Több évtizedes oktatási és kutatási tapasztalatból eredő szakmai "társalgásnak" lehetnek az olvasók a tanúi, ahol egy anatómus és egy fiziológus minden fejezeten belül felváltva egymásnak adva a szót próbálják ismereteiket az olvasóval is megosztani. Könyvünket elsősorban a bolognai alapképzésben résztvevő pszichológus hallgatóknak ajánljuk, de meggyőződésünk, hogy a biológus, és biológia-egyéb szakos hallgatók is haszonnal forgatják majd.
Mellékvesekéreg serkentő hormon (adrenokortikotrop-ACTH): elsősorban a szénhidrát-anyagcserére ható hormon elválasztását fokozza. I varmirigyekre ható hormonok tüszőserkentő hormon (FSH): tüszőérést, petesejt érlelés, tüszőhormon, illetve hímivarsejt termelődését serkenti. sárgatest serkentő hormon (LH): tüszőrepedést, sárgatest kialakulását és annak progeszteron termelődését illetve, herehormon termelődését serkenti. tejelválasztást serkentő hormon (LTH): emlő növekedését (terhesség idején), ivadékgondozási ösztön kialakulását serkenti. A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
Alul működésekor kevesebb hormont termel a kelleténél, az anyagcsere folyamatokat lassítja és elhízáshoz, álmossághoz vezethet. A mellékpajzsmirigy a vér kalcium szintjének egyik legfontosabb szabályozója. A mellékvesekéreg termeli a kortizolt, aldoszteront, androgéneket, amelyek fontos szerepet töltenek be a szénhidrát és zsíranyagcsere folyamatokban. A mellékvesevelő legismertebb hormonja az adrenalin, amely aktív élethelyzetben emelkedik a szimpatikus idegrendszer működésének fokozódása mellett. A hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai az inzulin és glukagon. Ezeken ellentétesen hatnak. Az inzulin az egyetlen hormon, amely a vércukorszintet képes csökkenteni. A nemi mirigyek mindkét nem esetében nemi hormonokat termelnek, részint az utódnemzésben van szerepük. A férfiaknál erős tag a tesztoszteron. A nők esetében az ösztrogén és progeszteron a legjelentősebb hormon. A vese feladata a vérben jelenlevő kis molekulájú anyagok (víz, sók, cukor és egyéb tápanyagok, bomlástermékek) koncentrációjának normális értéken tartása, beállítása.