Ám ezt sem az M4 építi, finanszírozói, de még a kormány sem fogja helyettünk elintézni. A lehetőségből nekünk kell erényt kovácsolni. Nem megfeledkezve arról, hogy az átgondolt lépéseink és a Szolnok közelében épülő új Tisza-híd sem oldhatja meg teljesen a város közlekedési problémáit. Tehát nehogy kiöntsük a fürdővízzel a gyereket! Azaz az M4 elkerülő átadásának a narratívája majd az legyen, hogy Szolnok "most" kapott egy új hidat, levehető a napirendről a második, belvárosi Tisza-híd terve! Mert akkor a mi szemszögünkből többet visz, mint hoz a ma még csak épülő elkerülő.
A szakaszon található tiszaugi Tisza-híd tervezését az A-Híd Zrt. alvállalkozásában, illetve a Pannon 2010 Zrt. generáltervezésének részeként az UTIBER Kft. megbízásából az UVATERV Zrt. végezte. A híd hazánk negyedik négysávos közúti Tisza-hídja, teljes hossza 556 méter, ebből a mederhíd hossza 307 méter, középső támaszköze 152 méter. Az ellipszis kapuzat miatt a híd szerkezete Európában egyedülálló. A projektben több különszintű csomópont is épült A beruházás részeként több különszintű csomópont létesült. Tiszakürttől Lakitelek irányába haladva az első a 4515. jelű Tiszakürt − Tiszainoka összekötő úti korrekcióval alkotott különszintű csomópont, ezen keresztül biztosított a 44-es főút és az M44 gyorsforgalmi út kapcsolata is. A második különszintű csomópont a 4625 jelű útnál található, Lakiteleknél. E csomópont része egy közel 110 méter hosszú négynyílású felüljáró, amely áthidalja a Szolnok − Kiskunfélegyháza vasútvonalat. A csomópontnál új mérnökségi telep is épült. A projekt részét képezi a 4625. jelű Szolnok − Kiskunfélegyháza összekötő út M44 és 44-es főút közötti 1, 5 kilométer hosszú szakaszának megerősítése, párhuzamos kerékpárút kialakításával.
Az M44 folytatásának átadásáig itt vezetik vissza az autóút forgalmát a 44-es főútra. A biztonságos közlekedés érdekében a 4625. jelű út és a 44-es főút kereszteződése vasúti közlekedéssel összehangolt jelzőlámpás osztályozós csomóponttá épült át.
2021. március 19. A belvárosi Tisza-híd Verseghy park felőli oldalán, a rámpa alatti átjárótól balra egy gránitszínű emléktábla található, amit nyugodtan tekinthetünk az 1959-62-es beruházás zárókövének. Még akkor is, ha a "híd épült" kifejezés ez esetben kicsit megtévesztő, bár az évszám is lehet félrevezető. A belvárosi Tisza-hídon jelenleg négy emléktábla és egy nagyobb dombormű található. Ez utóbbi Lajos József Tiszai hajósok emlékműve, ami jóval a mostani hídszerkezet átadása után, csak 1979-ben került a jelenlegi Béres József sétány végéhez. A műtárgy belváros felőli oldalára legrégebben felkerült emléktábla valószínűleg Franyik Antalé (1927-45), aki 18 évesen, a második világháborúban felrobbantott átkelő újjáépítése közben vesztette életét. A már eléggé megkopott, sőt kissé összefirkált tábla az egyedüli, ami azokra emlékeztet, akik az 1911-ben épült szép Tisza-hidunk helyére, 1945-46-ban egy ideiglenes átkelőt emeltek. Használva ugyanazokat a folyómederben lévő pilléreket, amelyek közül a belvároshoz közelebb esőn a két legfiatalabb emléktábla látható.
Hozzátette: kiemelt szakpolitikai törekvés a még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi hálózatba. A 2010 óta átadott beruházásoknak köszönhetően vált négysávos úton megközelíthetővé Eger, Salgótarján, Sopron, Szolnok, Szombathely és Veszprém. Mosóczi László szerint 2025-éig elkészül az M44-es összes szakasza, így az évtized közepére Békéscsabára is gyorsforgalmi úton lehet autózni majd. Az államtitkár emlékeztetett, 2010-ben még kevesebb, mint 1300 kilométeres hazai gyorsforgalmi úthálózat összes hossza mára 1900 kilométer fölé nőtt. A magyar kormány 2019 óta minden évben száznál több kilométerrel gyarapította az autópályák és az autóutak hosszát. Mint mondta, a 3600 milliárd forintos keretösszegű útprogram beruházásai közelebb visznek egy másik stratégiai célkitűzés valóra váltásához is, hiszen feltett szándéka a magyar kormánynak, hogy mielőbb, bármelyik hazai településről 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos út. 2025-re a hazai települések háromnegyedére lesz ez igaz.
2018. január 16. Minimum négy ciklus óta van napirenden a második szolnoki, belvárosi Tisza-híd építésének a terve. Ha azt számoljuk, hogy nagyjából harmincévente épül közúti Tisza-híd Szolnoknál, akkor akár a következő ciklusban épülhetne is a Csáklya utcai műtárgy. Indokoltsága vitathatatlan. A Kell a szavazatom valakinek? című írásomban felsoroltam néhány olyan helyi témát, amelyekről szívesen meghallgatnám a Szolnok és a környékbeli települések országgyűlési képviselői mandátumáért indulók elképzeléseit, gondolatait és számon kérhető ígéreteit. Az egyik ilyen téma a második szolnoki, belvárosi Tisza-híd, lassan két évtizede húzódó ügye, amire 2005-ben kaptunk már olyan ígéretet egy akkori minisztertől, hogy 2015-re biztosan készen lesz. Nem lett, igaz, ki emlékszik már arra a miniszterre meg a pártjára, tehát számon kérni se nagyon lehet. Ez azonban ne szegje kedvünket! Avagy a remény hal meg utoljára. A magam részéről a második, belvárosi Tisza-híd szükségességéről nem vagyok hajlandó vitatkozni.