Vannak olyan esetek, amikor a hagyományos terheléses EKG-vizsgálat során nem dönthető el egyértelműen, hogy az EKG-változás vérellátási zavart jelez-e. Ilyenkor úgynevezett "szívizotóp" vizsgálattal nyugalomban és terhelés után meghatározzák a szívizomban egy, gyorsan elbomló sugárzó anyag eloszlását. Ez az anyag nagyon hamar hatását veszti, sem a vizsgált betegere, sem annak környezetére nézve nem veszélye. Az anyagot injekció formájában a kar vénájába adagolják. A vizsgálat nem az ereket mutatja, csak a véreloszlást. Ha a terheléses vizsgálaton egy izomterület vérátfolyása kisebb, mint nyugalomban, ott jelentős "kemény" szűkület valószínű. A vizsgálat tehát egy "érzékenyített" EKG -s terhelés. Természetesen az EKG-t, pulzust és vérnyomást itt is folyamatosan követik. Olyan nehézség is adódhat, hogy a betegség miatt nem tud biciklizni, kellő sebességgel, kellő ideig gyalogolni a vizsgált személy. Ilyenkor a terhelést kell valami módon "helyettesíteni". Erre különböző injekciók alkalmasak, melyeket szintén EKG ellenőrzés és orvosi felügyelet mellett adagolva, mesterségesen gyorsítják a szívet (mintha futna), vagy megváltoztatják a szív ereiben a véreloszlást (ilyenkor néha mellkasi melegséget érezhet a beteg).
A szívizom vérellátásának meghatározására általában tallium-201 izotópot adnak be intravénásan, és a betegről fizikai terhelés közben készítenek képet. A szívizomsejtbe beépülő tallium-201 izotóp mennyisége a véráramlás nagyságától függ. A terhelés csúcspontján a szívizom azon része, ahol gyérebb a véráramlás (iszkémia), kevesebb radioaktivitást mutat - és gyengébb képet hoz létre -, mint a szomszédos normális vérellátású izomrészek. Ha a beteg nem terhelhető, intravénás dipiridamol- vagy adenozin injekció beadásával lehet a fizikai terheléshez hasonló hatást létrehozni a véráramlásban. Ezek a szerek a vérellátást a kóros erek rovására az egészséges erek irányába terelik. Miután a beteg pár órát nyugalomban volt, elvégzik a második vizsgálatot. Ekkor derül ki, hogy a szív mely területein rendeződik a véráramlás hiánya (többnyire a koszorúér-szűkület következtében), és a szívizom mely területei hegesedtek véglegesen (általában megelőző szívinfarktus miatt). Amennyiben friss szívizominfarktusra van gyanú, inkább a technécium-99 izotópot használják a tallium-201 helyett.
Kedves Doktornő! 4 napot feküdtem korházban. Pánikbeteg vagyok, de most a háziorvos STD bejegyzéssel küldött korházba. Készültterheléses és normális ekg is. A terheléses ekg eredménye: V4-V6-ig nem alakult átlagos ekg eredménye: 61/, kp. tengelyállás, PQ 0, 12s., ORS 0, 08s., III-aVF-jelzett lkasi átmenet V3. A doktorúr szetint minimális az eltérés de izotóp vizsgálatra elküldöeretném megkérdezni, hogy mivel a pánikbetegség elég széleskörü valószínüsíthető e, hogy ez az eltérés egy ideiglenes pánik vagy szervi ok, és, hogy ezek az eredmények tényleg jók-e, vagy csak nyugtatni akarnak engem, mert tudják, hogy pánikbeteg sosem küldtem semmilyen panaszommal izotópos vizsgálatra és ez ad okot aggodalmamnak. Válaszát tisztelettel Köszönöm! Legfrissebb cikkek a témában Dr. Molnár Dóra válasza EKG lelet témában Kedves Kérdező, az EKG alakját sok tényező befolyásolja, az Öné nem egyértelműen kóros, de nem is teljesen átlagos. A koszorúér betegség teljes kizárása céljából végzik még el az izotópos szívvizsgálatot, ami az Önéhez hasonló esetekben túlnyomórészt negatív.
A lábon vizenyő, tágult vénák látszanak, idővel a bőr barnás elszíneződése is megjelenik a lábszárak belső oldalán. Szerencsére a felületes thrombophlebitis súlyos szövődményeket nem okoz. A tüdőembólia megelőzése Meg kell akadályozni, hogy tüdőembóliára hajlamos betegeken vérrögök alakuljanak ki. A vénás trombózis megelőzésénél különösen fontos a vénás pangás kiküszöbölése. Műtétek után (főleg időseknél) nagyon fontos az elasztikus harisnya használata, lábgyakorlatok végzése, minél hamarabbi felkelés, mozgatás. Fokozottan veszélyeztetett betegeknél kis dózisú heparin adásával a mélyvénás trombózisok, illetve a szövődményes tüdőembóliák gyakorisága jelentősen csökkenthető. Hasznos tudnivalók 50 ug, vagy ennél nagyobb ösztrogéntartalmú fogamzásgátló szert szedő egészséges nők esetében a mélyvénás trombózis és tromboembóliás betegségek kockázata 3-4-szer nagyobb, mint ösztrogént nem szedő társaikban. A betegség kockázata, a dózis csökkenésével egyértelműen csökken. Ennek oka, hogy ösztrogén hatására nagyobb mennyiségben termelődnek alvadási faktorok, illetve a vérlemezkék összetapadási hajlama is nagyobb.