A külföldi bankok kiszorítása a banki különadó bevezetésével indult 2010-ben, majd jött a devizahiteles végtörlesztés intézménye 2011-ben, a tranzakciós adó bevezetése 2013-ban, az elszámoltatási törvények 2014-ben. Emellett súlyos, tízmilliárd forint feletti versenyhivatali bírságokat kaptak 2013-ban és 2015-ben a hazai pénzintézetek, a büntetések nagy részét a külföldi bankok fizették. 2014 júliusában kapitulált az MKB Bank külföldi tulajdonosa, miután eladta a bankot a magyar államnak. 2019-re vált világossá, hogy a pénzintézet több mint nyolcvanszázalékos tulajdonosa Mészáros Lőrinc és Szíjj László, a közbeszerzéseken sokszor nyerő Duna Aszfalt tulajdonosa. 2015-ben újabb nagy bankot vett a magyar állam. A Budapest Bankot az állam végül nem privatizálta, inkább beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt. -be, ahol az államnak csak 30, 3 százalékos tulajdoni hányada volt. Ahogy a Népszava korábban beszámolt róla, a Magyar Bankholding közel 38 százalékos tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amely mögött Vida József áll, míg további közel 32 százalékot az MKB Bank tulajdonosai birtokolnak.
Előfordult, hogy a miniszterelnök lemondását vagy halálát követően a belügyminiszter vette át a kormány vezetését, korábbi tárcáját is megtartva. Arra is volt példa, hogy valamennyi minisztérium első hivatalnoka, az államtitkár vitte a tárca ügyeit ideiglenes megbízással (hivatalnok-kormány). Alaptörvényünk szerint az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
Hitelnyújtás a kereskedelmi bankok számára (a bankok bankja): a jegybank vezeti a pénzintézeti számlákat, és számukra likviditási szolgáltatást nyújt, vagyis ha a kereskedelmi bank azonnal esedékes kötelezettségei meghaladják a rövid lejáratú forrásokat, akkor átmenetileg jegybanki forráshoz juthat. A jegybank csak jó fedezet mellett ad hitelt és minden jó biztosítékot elfogad. Viszonylag magas kamatot számol fel, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat a likviditásuk megfelelő alakítására. A működési elveit nyilvánosságra hozza a gazdasági szereplők számára. A devizatartalékok kezelése: végrehajtja az esetleges devizapiaci intervenciós kötelezettségeit és menedzseli az arany és devizatartalékokat. A devizatartalék általában könnyen pénzzé tehető, biztonságos értékpapír formájában áll rendelkezésre. A pénzügyi rendszer stabilitása feletti őrködés: döntéseket hoz az árfolyam politikával kapcsolatban. A pénzügyi intézmények szabályozása, felügyelete. Nem mindegyik központi bank végzi a felsorolt feladatok mindegyikét.
Értékpapírokat számítol le (viszontleszámítol) 7. Egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz A kötelező tartalékráta mértéke százalék Időponttól 1994. március 1. 1994. május 1. 1995. január 16. április 1. június 1. 1996. február 16. március 1. Kötelező tartalékráta általános 13, 00 12, 00 14, 00 15, 00 16, 00 17, 00 16, 80 16, 00 egyéb 6, 00 6, 00 7, 00 7, 50 8, 00 8, 50 8, 50 8, 50 1996. április 16. május 1. 15, 30 13, 30 12, 70 8, 50 8, 50 8, 50 1996. június 1. 12, 00 8, 50 1997. január 1. 8, 00 1999. január 1. 4, 00 2000. július 1. 11, 00 2001. február 1. 7, 00 2001. július 1. 6, 00 - 2002. augusztus 1. 5, 00 2008. december 1. 2, 00 2010. november 1.