Két alfajt különböztetnek meg, a keleten élő állatok nagyobbak, mint a nyugatiak. Az afrikai antilopok közül talán ez a legszínesebb faj (szerintem gyönyörű). Szintén esőerdőkben élő faj, élőhelyének elvesztése és a húsa miatt való vadászata miatt (ismerős, mi? ) a nyugati alfaj veszélyeztetettség közeli ( Near Threatened), a keleti pedig kritikusan veszélyeztetett ( Critically Endangered) státuszt nyert az IUCN Vörös Listája szerint. A bongók kisebb csapatokban élnek, amelyeket egy domináns hím, pár nőstény és azok kicsinyei alkotnak. Az ő táplálkozásukban nincs semmi szokatlan, leveleken, rügyeken, hajtásokon, virágokon, stb. élnek. A hegyi nyala ( Tragelaphus buxtoni) egyedül Etiópia 3-4000 m közötti magasföldjein él. A hímek természetesen itt is szarvat viselnek, ami több, mint 100 cm-re is megnőhet. Ők is kis csoportokban élnek, amiknek az öszetétele és mérete évszakonként változó. Álatlában a nőstények és a fiatalok, illetve a fiatalabb hímek állnak csoportokba, az idősebb hímek inkább magányosan élnek.
Egy átlagos látogatónak megbocsátható, ha Botswanat látva az országot sivár, lapos, víznélküli cserjésnek gondolja. Azonban az északi része a csodálatos Okavango teszi zölddé és termékennyé a síkságokat, mielőtt egyenesen a Kalahári homoktengerébe áramlik. Az ország közel negyede természetvédelmi terület és széles körben elismert, mint az egyik legjobb szafari helyszín Afrikában. 1. NAP: BUDAPEST-JOHANNESBURG Elutazás Budapestről menetrend szerinti járattal, egy európai átszállással Johannesburgba Johannesburg, másik nevén eGoli (az arany helye), a Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb területű és legnépesebb városa. A várost Jo burg, Jozi és JHB néven is emlegetik a dél-afrikaiak. A világ arany- és gyémántkereskedelmének egyik kiemelkedő központja. 2. NAP: JOHANNESBURG Érkezés Johannesburgba. Étkezések saját költségen. Transzfer a szálláshelyre: Szállás:Greenfire Lodge Victoria Falls 3. NAP: JOHANNESBURG - KALAHARI Reggeli után indulás 06h30-kor a botswanai határ felé és tovább a Kalahári - sivatagba.
nőstények és kicsinyeik általában közepes méretű csoportokban élnek, míg a hímek általában egyedül kóborolnak vagy laza csordákat alkotnak. A két nem általában csak a párzási időszakban találkozik, ilyenkor a hímek szarvaikat összecsapva harcolnak. Ha két dulakodó hím szarva annyira összeakad, hogy nem tudják szabaddá tenni magukat, mindketten éhen halhatnak. Állománya viszonylag stabilnak mondható, az IUCN Vörös Listáján helyzete kevésbé aggasztóként ( Least Concern) van megjelölve. No, hát első körben ennyi, folytatása következik. Források: ARKive angol Wiki Buzzle University of Michigan Museum of Zoology