Mihály az isteni rend oltalmazója. Ismeri a mintát, amely szerint Isten a világot (a dualitást) megteremtette, fenn is tudja tartani ezt a rendet. Mihály tartja az egyensúlyt a pólusok között, és rendet teremt az erők között, ha azok eltérnek az isteni tervtől. Ehhez használja a pajzsot, amely a szeretet tiszta erejét jelképezi. Energiájára nem az emberi értelemben vett düh és harc jellemző, hanem a szeretet tisztaságából fakadó erő. "Isten végrehajtójának" is nevezik. Borítókép: részlet a római Angyalvárból Főbb források: Wikipédia, Ezen a napon, Astronet
Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet A hal a víz fenekére húzódik, és nincs többé halfogás. Szüret a Balaton partján. MTI Fotó: Farkas Tamás) Borítókép: Buzsák, 1953. november 22. Lakodalom Buzsákon. A képen: az első vőfény pecsenyét kínál az ifjú párnak. MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-777100 MTI Fotó: Bereth Ferenc Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő napokra gondolva, búcsúzván a két jeles dátum közötti mezítlábas nyáridőtől. Ilyenkor kezdődött a szüret, kezdték a kukoricát törni, s országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, de a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin-napig tartott, s ekkor vette kezdetét a lakodalmak őszi időszaka. A legény Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor ugyanis még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabad ég alatt felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. Szent Mihály arkangyal alakja a magyar folklórban (mese, legenda) is felbukkan. Ortutay Gyula gyűjtéséből származik az a többféle változatban is előforduló legendaszerű mese, amelyben az Úr elküldi Szent Mihályt egy haldokló asszony lelkéért.
Szókratész Szkholasztikosz konstantinápolyi történész határolta be a megtalálás idejét, mely szerinte 325 és 326 között történt. Mások is alátámasztották – mint például Rufinus bizánci miniszter, Nólai Szent Paulinus, Szózomenosz Szalamónész (Salminius Hermias Sozomenus) és Theodoretos egyházi írók –, hogy Szent Ilona találta meg a szent keresztet. Ezek alapján I. Justinianus bizánci császár a Justinianus kódexben törvénybe foglalta, "Szent Ilona megtalálta a keresztények szent fáját". Egy 13. századi legendagyűjtemény a Legenda aurea szerint - amit az Érdy-kódex [7] is átvett -, Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a tanácsot, vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a megtalált kereszteket, mert lehet hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki azt a fát amelyiket ma, szent vagy igaz keresztnek neveznek. Krisztus keresztje [ szerkesztés] Krisztus egy bizonyos kereszten halt meg, de sokan felvetik a kérdést, milyen formájú is volt a kereszt?
Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. Mihály napja az őszi időszak "hivatalos" kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a "szegényetetésnek" ideje is. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. Ezen a napon ma is szokás búcsúkat, vásárokat tartani. A vásárokról bővebben itt olvashat. Forrás: Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó, GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat, Magyar Néprajzi Lexikon, valamint itt, itt és itt.
A természet megfigyeléséből ered az a megállapítás, hogy Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből következtettek a várható időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondták: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér. A megfigyelésnek az a meteorológiai magyarázata, hogy télen a keleti, északkeleti szél hideg, kontinentális, olykor szibériai eredetű levegőt hoz térségünkbe. Mihály napján a kontinens belseje még nincs annyira lehűlve, hogy nagyon hideg levegő tudjon hozzánk érkezni, de novemberben már akár havazást is tud okozni. Másutt úgy tartották: Szent Mihály lova deres, behozza a telet! Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza, ekkor kapták meg a jussukat a pásztorok. A Hortobágy vidékén ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, ilyenkor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Szent Mihály-napra vonatkozóan számos, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Azt mondják: Szent Mihály lova deres, behozza a telet! Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra ezen a napon Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár. Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet Szamosháton pedig azt mondják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot (az nem okos ember) Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere, úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet" A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.