Ha újra ott lennék, ma már másképp csinálnám - mondja el oly sok ember élete során legalább egyszer. Vagy: ha újrakezdhetném, akkor mindent ugyanígy csinálnék, mert minden így volt jó. Az, ahogyan az életünket visszanézve szemléljük, egy meghatározó ítélet megalkotása. Friedrich Nietzsche német filozófus Imigyen szóla Zarathustra című művében fogalmazta meg az örök visszatérés elméletét, mely műben az élet értelmét fürkészte. Eszerint, ha az ember felteszi magának a kérdést, megélné-e újra az életét azokkal az eseményekkel együtt, melyeken túl van, megkapja arra a választ, hogy jól élt-e. Nietzsche szerint úgy kell élni, hogy az életünket bármikor, ha lenne lehetőség rá, akárhányszor ugyanúgy akarjuk újraélni. Az örök visszatérés elméletét a filozófus a legrejtettebb gondolataként tartotta számon. "Ezt az életet, ahogy most éled és élted, meg kell élned újra, majd újra, megszámlálhatatlanszor. És semmi új nem lesz benne, csak minden fájdalom és öröm, gondolat és sóhaj, (... ) minden ugyanúgy visszatér hozzád, még ez a pók is itt a holdfényben a fák közt, és ez a pillanat is, még én magam is - A létezés örök homokórája újra és újra megfordul, veled együtt" - írta.
A nap és a csillagok járásához igazítja időszámítását. Megüli szeretteinek évente visszatérő születés- és névnapját, évfordulókkal, jubileumokkal teremt magának alkalmat az ünneplésre. Ebbe a természetes körforgásba ojtja be az Egyház az üdvösség misztériumának ünneplését. A liturgikus év természetes alapja a kozmosz éves ciklusa, az örök visszatérés alapvető emberi tapasztalata. Az Egyház számára az idők közepe, vagy ahogyan Lukács evangélista mondja, az idők teljessége Jézus Krisztus eljövetelével valósult meg. Az idő azóta nem végzetszerű körforgás, hanem az üdvösség ideje: az Isten, aki időtlen és örökkévaló, a megtestesüléskor magára vette az ember idejét, hogy abból az üdvösség ideje legyen: ez azt jelenti, hogy Jézus óta minden pillanat magában hordozza az Istenhez való közelséget, minden pillanat a mi javunkért és az ő dicséretére adatik nekünk. A jelen pillanat lesz a legfontosabb, ez Krisztus ideje, nem visszatérő körforgás többé, hanem egy-egy lépés az üdvösség útján, a végső beteljesedés felé.
De ha újra meghallgatjuk, egyre több rejtett szépsége bukkan elő. Binder Károly: Az örök visszatérés mítosza; Hungaroton Records Milyen inspirációkat és nehézségeket jelentett a családi háttér, és merre vezet Fülöp saját útja? – Ez is kiderül fiatal zenészeket bemutató portrésorozatunk legújabb részében. A Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben több, irodalmilag jelentős, kiemelt évfordulóhoz kapcsolódóan ünnepli a magyar irodalmat. Nagy Lóránt áprilisban a Hegedűs a háztetőn Percsikjeként, majd a La Mancha lovagja Don Quijotéjaként tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Plusz Átadták a zeneművészeti ösztöndíjakat Idén 22 fiatal részesül ifjú zenei tehetségeket támogató ösztöndíjban: a Fischer Annie-, a Kodály Zoltán- és a Lakatos Ablakos Dezső-ösztöndíjakat csütörtökön ünnepélyes gálakoncerten adták át Budapesten, a Régi Zeneakadémián. Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink Ezt olvasta már?
Jazz/World ajánló Jazz a lelke mindennek – áprilisi jazzfiesta Az igényes jazz kedvelői eddig se panaszkodhattak Budapesten, minden napra akadt valami igazán nívós esemény. Áprilisban egyenesen a fejünket kapkodhatjuk, mert egymást követik az ízletesnél ízletesebb csemegék, de a zenei határvidéken, a világzene tájékán is pörgős napok jönnek. Szívfájdalom lenne bármit kihagyni. ajánló Bartók Project: az alkalmazkodás és a szabadság egyensúlya Uri Caine nem a klasszikus zene óriásainak rá gyakorolt hatását fejezi ki merész átirataival. A világhírű amerikai zongorista és zeneszerző a Bartók Tavasz alkalmával mutatja be Bartók Project című műsorát amerikai és magyar zenésztársakkal. Ennek kapcsán mesélt arról is, hogy mit jelent neki Bartók, és mire számít a budapesti koncerten.